Briárd
About Briárd
Keresel egy odaadó, intelligens társat aranyszívvel? Ismerd meg a Briárdot! Ez a nagy termetű, bozontos terelőkutyafajta fényűzően omló szőrzetével és beszédes, mély tekintetű szemeivel tűnik ki.
A briárdok remek családi kutyák, különösen gyerekes otthonokba valók: gyengédek, ugyanakkor védelmezők, bár idegenekkel kissé óvatosak lehetnek. Energi szintjük napi 60–90 perc mozgás mellett érzi jól magát; imádják a hosszú sétákat, a vidám apportjátékot és az olyan mentális kihívásokat, amelyek éles elmüket lefoglalják. Pazar bundájuk rendszeres ápolást igényel: a heti, slicker kefével végzett alapos átfésülés segít megelőzni a csomósodást és megőrizni a szép megjelenést.
A briárd tanítása öröm, ha következetességgel, türelemmel és pozitív megerősítéssel közelítünk hozzá, mert igyekszik megfelelni és gyorsan tanul. Figyeljünk a csípőízületek egészségére, és legyünk éberek a felfúvódás/gyomorcsavarodás jeleire, de összességében edzett fajta, amely általában 10–12 évig él. Ha készen állsz egy hűséges, energikus barátra, aki jóban-rosszban melletted áll, a Briárd lehet a tökéletes választás!
Interesting Facts
A briárdot eredetileg Franciaországban tenyésztették juhok terelésére és védelmére. Nagy Károly császár és Napóleon is állítólag tartott briárdokat.
Érdekesség, hogy a briárd hátulsó lábain kettős farkasköröm található. Ezek az extra „ujjak” jobb kapaszkodást adnak, és fürgévé teszik a fajtát egyenetlen terepen.
A briárd képes már egyetlen bemutatás után megjegyezni feladatokat. A feladatok terén szinte „fotografikus memóriával” rendelkezik, ami rendkívül hasznos volt terelőmunkája során.
Erős védőösztönéről ismert, és mindkét világháborúban használták őrként, küldöncként, valamint sebesült katonák felkutatására kiváló hallása miatt.
Az 1971-es Disney-film, a The Biscuit Eater egy Missy nevű briárd kutyát szerepeltetett, aki Morose anyja volt, a film sztárkopója. Ez hozzájárult e sokoldalú fajta népszerűségének növekedéséhez az Egyesült Államokban.
Thomas Jefferson briárdokat importált Franciaországból, hogy a monticellói birtokon juhokat tereljenek, és ezzel az 1700-as évek végén segített bemutatni ezt az ősi francia fajtát Amerikának.
A fajtastandard előírja, hogy mindkét hátulsó lábon két farkasköröm legyen, ami extra tapadást és stabilitást ad durva terepen, terelés vagy mászás közben.
Az I. világháború alatt a briárdok a francia hadseregben őrként, futárként és mentőkutyaként szolgáltak, hang és szag alapján, tűz alatt is felkutatva a sebesülteket.
Hosszú, hullámos, időjárásálló bundájuk valaha megvédte a pásztorkutyákat a tüskéktől és a naptól; a szemekre omló, dús szőrzet napellenzőként működik.
A „bundába csomagolt szív” becenévre hallgató briárdok temperamentumos, ugyanakkor tartózkodó őrzők, folyékony, nagy térölelő járásmóddal, amelyet nagyra értékelnek a határterelő jellegű munkában.
← Scroll horizontally to see all facts →
